Címke: Állatos vers

A napot ébresztő kiskakas

Volt egyszer egy kiskakas,
Tarka tollas, tarajas.
Kukuríkú, szólt hajnalban,
Ám, napocska nem hallotta.

Töprengett a kiskakas,
Tarka tollas, tarajas.
Hogy keltsem, fel a napot,
Hogyha, az elszundított?

Gondolta a kiskakas,
Tarka tollas, tarajas.
Felmegyek a dombtetőre,
Úgy felébred egykettőre.

Kukuríkú, ébredj nyomban!
De, biz nem jött a napocska.
Sóhajtott a kiskakas,
Tarka tollas, tarajas.

Nem élem túl azt a szégyent,
Ha napocska, ma nem kel fel.
Meghallotta ezt egy szellő
Kakaskához így szólott ő.

Ne szomorkodj kiskakas,
Tarkatollas, tarajas.
Segítek én, megígérem,
S, repült fel a magas égre.

Napot takarta egy felhő,
Azon nyomban elfújta ő.
Előbukkant a napocska,
Fényét, szikrázva ontotta.

Megörült a kiskakas,
Tarkatollas, tarajas.
Kukuríkú, szólt nótája,
Az ő, szellő barátjának.

A mókuslány

Egy kis mókus leányka,
Fürgén ugrik az ágra.
Éke, hosszú vörös farka,
Halkan siklik utána.

Ha az ugrást ő megunja,
Diót törhet az oduban.
Készül serényen a télre,
Mogyoró lesz ma ebédje.

Vígan szól ajkán a nóta,
A mókusok indulója.
Alma, dió, mogyoró,
Kis mókusnak az való.

 

A kis mókuslányról, azaz Mókus Panniról olvashatsz a mesekönyvekben is! Olvass bele most!

rutmano-csigabiga

A torkos maci

Barna maci az erdőben,
Rátalált a lépes mézre.
Beledugta orrocskáját,
Ám a méhek ezt meglátták.

Barna maci fák közt rohan,
Kergeti őt sereg méh raj.
Így jár, aki torkoskodik,
Más mézéről álmodozik.

Fecskék

Vidáman ficsereg egy fecske pár,
A fecske fészek is készen van már.
Sárból, meg szalmából,
Nagyon sok munkával,
Rakta azt a fecske pár.

Éhesen csivitel sok fecske száj,
Kikelt egy fészeknyi fióka már.
Légy is van, bogár is,
Van sok finomság is,
Vidáman hordja azt a fecske pár.

Nagyra nőtt a sok sok kis fecske ám,
Repülni tanítják szüleik már.
Suhog a sok gyenge kis fecske szárny,
Biztatja mamácska, menni muszáj.

Vidáman ficsereg seregnyi száj,
Útnak indult már a fecske család.
Repülnek, hegyeken s tengeren át,
De hogy ha tavasz lesz,
Majd újra itthon lesz a népes fecske család.

Jó barátok

Libben, lebben szúnyog Mara,
Egy zöld nádszál az otthona.
Ha meglátja Béka Bélát,
Zizzen, rebben és tovább áll.

Béka Béla hoppon maradt,
Finom ebéd ma elmaradt.
Elköltözött szúnyog Mara,
Másik nádszál lett otthona.

Ne félj tőlem Szúnyog Mara,
Nem eszlek meg téged soha.
Gyere vissza, kérlek szépen,
Hiányzol már nagyon nékem.

Szúnyog Mara megsajnálta,
Régi nádszál befogadta.
Béka Béla boldog nagyon,
Szúnyog Mara, itthon vagyon

Így lettek ők jó szomszédok,
Többé soha el nem válók.
Szúnyog Mara, Béka Béla,
Ők igazi jó barátok.

A csalafinta pöttyök

Hol jártál te kis macska?
Talán a csalánosba?
Kezed pöttyös, lábad pöttyös,
Mit tegyek most tevéled?

Iskolába nem járhatsz,
Sokakat megfertőzhetsz.
Hogy ha himlős vagy lelkem,
Itthon ágyba feküdhetsz.

Doktor bácsi kutatja,
Hol a pöttyöd kis macska?
Ha a pöttyök eltűntek,
Mit tegyek én tevéled?

Hol jártál te kis macska,
Talán a pötty irtóba?
Kezed tiszta, lábad tiszta,
Nincs már pöttyöd tenéked.

Nagyot nevet kis macska,
Nem kell már tanulnia,
Vége van az iskolának,
Pöttye sincsen kis macskának.

Eperke és pocok

Egy kis leány, eperke
Éretlen még szegényke.
Na és pocok, a kis vakond?
Dohog, morog szégyenkezik,
Iskolába nem engedik.

Összefognak, szövetkeznek,
Legokosabbat keresnek.
Ki lehet az? Tán a róka?
Vagy talán a nyúl, vagy szarka?

A kígyó is jelentkezik,
Balt, és jobbot megismerik.
Számolni is megtanulnak,
Iskola udvarba jutnak.

Várja őket gyerek sereg,
A Tanítónéni nevet.
Éretlenek már nem vagytok,
Iskolába eljárhattok.

A szülők is megérkeznek.
Fogadkozik a két gyermek,
Többé ilyet ők nem tesznek,
Boldogan össze ölelkeznek.

Ödönke

Egy kis egér Ödönke,
Messzire vágyik  szive.
El is szökött Ödönke,
A kapun túli életbe.
Mit tettél ott Ödönke?
Nagy hőstettet örömmel.
Haza jöttél Ödönke?
Haza jöttem örökre.
És mit hoztál Ödönke?
Egy hű testvért örökbe.

Nyusszancs és barátai

Kerek erdő szegletében áll egy régi kastély,
Ahol Nyusszancs, s barátai a nyarakat tölték.
Nyusszancs, biz egy hetyke legény, előre tör bátran,
Röfi, ki a hasát tömte, meghízott a nyárra.
Csacsi kissé félős szegény, reszket keze lába,
De azért ők beköltöznek a keleti szárnyba.

Ott tanyázik Bögre rabló, s két fiatal társa,
Rablott kincsen osztoszkodnak, s Röfi ezt meglátja.
Fiúk ott a kisértetek! Kiáltja fel gyorsan,
Csacsi futna, ám de Nyusszancs egy hadicselt forral.
Kihallgatják a rablókat, de a kocka fordul,
Foglyul ejték Nyusszancsot és Röfit is orvul.

Csacsi reszket. Most mit tegyen? Barátai foglyok.
Kisértetnek felöltözik, huhog hozzá közben,
A rablók jól megijednek, futnak körbe körbe.
A rendőrök megérkeznek, és a kocka fordul,
Foglyok lesznek a rablókból, hősök a fiúkból.

Lucifer a kismacska

Lucifer a kismacska
Egér husit nem kér ma,
Tejet iszik kiflivel,
Bajszát törli kezével.

Cica mama dorgálja,
Lucifer jól jegyezd meg,
Bajszot kézzel nem törlünk,
Csak papír szalvétába.

Luciferünk bólogat,
Igen mama értem,
Megissza a tejet mind,
S bajszát törli kézzel.

Lucifer már lázas, köhög,
Fogadkozik kínjába,
Bajszát kézzel nem törli,
Csak papír szalvétába.