Hermann Marika – Aprócska Panna
Aprócska szánkó siklik a havon,
Aprócska Panna ül fent a bakon.
A szánkót húzza aprócska ló,
Panna kiáltja, gyí te fakó!
Repül a szánkó hegyeken át,
Aprócska Panna kacag, s kiált.
Oly szép e táj, mint a mesevilág,
Gyere ülj mellém, hogy te is meglásd!
Itt további, a téllel kapcsolatos meséket, versikéket és feladatokat találsz!>>>
Az eső
Csepereg az eresz alja,
Eső esett, bárki látja.
Mama mi az az eső?
Kérdezi a kis Benő.
Az eső az vízből van,
Válaszolja a mama.
Hogy jut a víz fel oda?
Kérdez tovább kisfia.
Elpárolog, s felhő lesz,
S ha a felhő nehéz lesz,
Kiszakad majd az alja,
Vizes leszel alatta.
A tücsök
Egy kis tücsök
Cip cip cip,
Ébredezik cipiciripp.
Hogyha kedve tartja néki,
Hegedűjét előveszi.
Egy fűszálra odaül,
Megszólal a hegedű.
Egy kis tücsök
Cip cip cip
Vígan húzza cipciripp.
A fürdőző rigó
Melegen süt már a nap
Madár ül a fák alatt.
Egy kis rigó az, fekete,
Iszogat, és eszeget.
Belerepül a hűs vízbe,
Verdesi azt jó erősen,
Illeg, billeg a madárka
fröcsög a víz a tollára.
Csőrébe is vizet vesz,
Tollát tiszítja vele,
Jót fürdik a hűs vízben,
A madárfürdetőben.
Ti mondtátok!