Kerékpártúra
Egy hetyke kis Gyurika és a kedves Marika,
Biciklizni elindultak, szél úrfira fittyet hánytak.
Tekerték a bicikliket, a szél is segítette őket.
Szólt a kedves Marika, forduljunk meg Gyurika,
Àm de a kis vagány gyerek, legyintett rá s tovább tekert.
Célba értek, megfordultak, haza felé elindultak,
Szél úrfi csak fújt, s nevetett, most légy hetyke Gyuri gyerek.
Gyurika biz erőlködik, szuszog, fárad, s mérgelődik.
Ó te szél, te kegyetlen, mért kínozol meg engem?
Nevet a szél, s ezt kiáltja, a ballagó Gyurikának,
Az a tanácsom te néked, te kis hetyke Gyurika,
Hallgass mindig a társadra, a te kedves Marikádra.
Így majd nem kell erőlködnöd, nem kell többé mérgelődnöd.
Felszállhatsz a kerékpárra, tekerhetsz egy szebb világba,
Szelek szárnyán, társad karján, így egymásra vigyázva.
Ti mondtátok!