Kategória: Versek,mondókák

A nagy vagány

Hajnalban már kukorékol,
Messze tájon  hallatszik.
Büszke a nagy tarajára,
S farktollával dicsekszik.
Tyúkjai közt peckesen jár,
Szemét dombon kapirgál.
Ugye most már kitaláltad,
Hogy ki ez a nagy vagány?
Ő a kakas, senki más.

Tudod e hogy ki vagyok?

Barna száron sárga fej van,
Benne sok kis mag lakik.
A sárga fej arra forog,
Amerre a nap lakik.

A magocskák növekednek,
Ha megérnek, fincsik lesznek.
Megeheted a magot,
De a héját meghagyod.

Mondd csak kedves kis barátom,
Tudod e hogy ki vagyok?
Hogyha még ki nem találtad,
Szaladj csak ki a határba.

Hogyha látsz ott napraforgót,
Sárga fejűt, barna szárút,
Melynek feje napnak fordul,
Én vagyok az, most már tudod.

Lucifer és a csalafinta egérke

Van egy macskánk fekete,
Lucifer az ő neve.
Egyik reggel Lucifer,
Megfogott egy egeret.

Azt mondja az egérke,
Lucifer figyelj ide,
Ha elengedsz engemet,
Főzök neked ebédet.

Nagyot nevet Lucifer,
Még nagyobbat egérke.
Mérgelődik Lucifer,
Elszaladt az ebédje.

Találós kérdés

Kis kordéval kocogok,
Ha kedvem tartja, megállok.
Kiáltozhat rám a gazda,
Én azon csak mosolygok,
Mert én csökönyös vagyok.

Van négy lábam, hosszú fülem,
Szürke szőröm, bojtos farkam.
Iát mondok, mind halljátok,
Eső lesz majd, azt mondjátok.
Hogy ki vagyok? Kitaláltad?

Hogyha nem, akkor szamár vagy.

Cini cini cin

Ott szalad a kisegér,
Cini cini cin,
Minden lyukba belefér,
Cini cini cin.

Fürge ám a  kisegér,
Cini cini cin.
Egér lyukba haza tér,
Cini cini cin.

Mérgelődik a cica
Cini cini cin,
Kis egeret nem fog ma,
Cini cini cin.

Ne mérgelődj te cica,
Cini cini cin.
Igyál inkább tejet ma,
Cini cini cin.

Szót fogad a kis cica,
Cini cini cin,
Köcsög tejet megissza,
Cini cini cin.

Tejes lesz a bajusza
Cini cini cin.
A gazdasszony megszidja,
Cini cini cin.

Ne szomorkodj te cica
Cini cini cin.
Jobb a tej, mint az egér
Cini cini cin.

A kíváncsi egérke

Jött egy felhő, fekete,
Eső esett belőle.
Kíváncsi lett egérke,
Miből van az esőcske?

Kiszaladt az udvarra,
Vizes lett a bundája.
Nagyot tüsszent egérke,
Megfázott az esőben.

Anyukája gyógyítja,
Gyógy teával itatja.
Tudja már az egérke,
Vízből van az esőcske

Az ébredező udvar

Hajnal hasad, kél a nap,
Kukorékol a kakas.
Kotkodál a tyúkocska,
Hápog a sok kis kacsa.

A libuskák gágognak,
A malackák röfögnek.
Béget a kis barika,
Mekeg a kecskegida.

Cirmos cica nagyot ásít,
Becsukja mind két szemét.
Hiszen ő már rég megszokta,
Ezt a hajnali zenét.

Búúú! Bőg nagyot a tehén.
Lyukba szalad az egér.
Bodri kutya felriad,
Mi az? Talán reggel van?

Nyihaha, nyihaha, nevet rajtuk lovacska.

A pórul járt róka

Megéhezett a róka,
Tyúkhúsra fájt a foga.
Elindult a tyúkólba,
Hogy tyúkocskát megfogja.

Bodri kutya meghallotta,
Csúnya rókát elzavarta.
Örült nagyon tyúkocska,
Köszönöm Bodri kutya.

Kelep – kelep

Én vagyok a Kelep Elek,
Amikor kell kelepelek.
Hosszú a csőröm,
Hosszú a lábam,
Fehér a tollam,
Fekete a szárnyam.
Kelepeld el nekem Elek,
Hogy én vajon ki lehetek?

Azt mondod, hogy veréb vagyok?
Mellé fogtál, de jó nagyot.
De ha tovább találgatod,
Egyszer majd csak kitalálod.
Ám addig is, te kedves Elek,
Neked én elkelepelem,
Gólya vagyok, Kelep Elek,
Jegyezd jól meg, kelep- kelep.

Altató

Álmos lett a napocska,
Elment lefeküdni.
Sok sok csillag őrzi álmát,
Hogy tudjon pihenni.

Aludj te is kicsi lányka,
Álmodj szépet, s jókat.
Itt a mamád, vigyáz reád,
Őrzi majd álmodat.