Hermann Marika – Lucifer a kismacska
Hermann Marika – Buborékok
Egy meleg nyári napon Panna és Rita a kertben fújták a buborékot. Szebbnél szebb színes gömbök szálltak az ég felé. Kis ideig keringtek a levegőben, majd szétpukkadtak.
– Rita! Hol vagy? – hallatszott Barbi hangja, aki Rita barátnője volt.
– Megyek! – kiáltotta Rita, és abbahagyta a buborék eregetést, majd odafordult kishúgához. – Bemegyek Barbival dumcsizni, ha van kedved gyere te is – de titokban azt remélte, hogy húga nem megy vele, hiszen csak zavarná őket a beszélgetésben.
– Ezek a nagyok mindig csak beszélgetnek – mormogta Panna és tovább eregette a buborékokat.
Az egyik buborék magasra repült, magasabbra mint a többi. Csodás színekben pompázott, de nem pukkadt szét, sőt inkább nőtt. Egyre nagyobb és nagyobb lett.
(tovább…)
Mesét olvastam a hernádi óvodában
Évek teltek már el azóta, amikor elsirattam egy régi álmot, melyben arról álmodtam, hogy iskolában fogok gyermekeket tanítani.
Most egy új álmot dédelgetek, ennek a megvalósításán dolgozom. Játszva, szórakoztatva, mesékkel szeretném tanítani a gyermekeket szeretetre, egymás tiszteletére, egy olyan világ megteremtésére, ahol odafigyelünk egymásra, segítjük egymást.
(tovább…)
Ti mondtátok!