Címke: Szánkó

Rudi, a kalapos trombitás

rudi_trombital_kicsi1Hóvölgyben, ahol jégvirágok nyílnak az ablakon, és soha nem olvad el a hó, ott élnek a hóemberek.
Vígan kacagnak, játszadoznak reggeltől estig.
Tegnap is vidáman szánkóztak a hóbuckák között, csak egyetlen hóember álldogált  egymagában, és kémlelte a távoli hegyeket. Tovább olvasom a mesés történetet < <<
(tovább…)

Az elgurult o betű

dani_iskolataska_kicsiDani, a táskáját egy gyors mozdulattal behajította a szobájába.
– Anyu! Lemehetek játszani? Csak egy kicsit! – kérlelte az anyukáját.
– Előbb csináld meg a házi feladatot – válaszolta az anyukája.
– Öt sor o betűt kell írni, nem nagy ügy, majd később megcsinálom.
– Ha nem nagy ügy, akkor megcsinálod, és utána mehetsz játszani – mondta határozottan anyu. Így aztán Dani, kénytelen volt nekikezdeni, az öt sor o betű leírásához.
– Ennél unalmasabb házi feladatot nem is adhatott volna fel a tanító néni – morgolódott egy o betű felett. Észre sem vette, hogy Liza, ott áll a háta mögött.
Tovább olvasom a mesét < <<
(tovább…)

Téli utazás

Baktat a két ló,
Halad a szánkó.
Fent ül a Palkó,
Száll rá a friss hó.

Meleg subában,
A bakon ülve,
Fújhat a szél,
És eshet a hó.

Patkó szikrázik,
Jeges út hátán.
A hideg télben,
Piros az orr.

Kocog a két ló,
Repül a szánkó.
Kacag a Palkó,
Szánkózni jó!

Esett a hó

Egy decemberi hajnalon,
Peti kinéz az ablakon.
Anya nézd! Fázott az udvar,
Betakarózott fehér takaróval.

Anya nézi, ez bizony hó.
Elámul Peti, hát nem takaró?
Takaró az kincsem, hóból való.
Peti nem érti, hogy lehet hó a takaró.

Mondd anya, milyen a hótakaró?
Fehér, hideg és melegben olvadó,
Épül a hóember, repül a hógolyó,
Gyerekek kacagnak, siklik a szánkó.

Peti is fut már a szánkó után,
Felül rá boldogan, s indul a szán.
Nincs már meg az a szép hótakaró,
De sok piros szájacska, boldogan kiáltja,
Hurrá! Esett a hó!

Aprócska Panna

Aprócska szánkó siklik a havon,
Aprócska Pana ül fent a bakon.
A szánkót húzza aprócska ló,
Panna kiáltja, gyí te fakó!

Repül a szánkó hegyeken át,
Aprócska Panna kacag, s kiált.
Oly szép e táj, mint a mesevilág,
Gyere ülj mellém, hogy te is meglásd!